Az erdőben barangoló kutyák szaga. Hallani a sikolyok moraját az otthon ízét érezni a szájban. A levesben élni a fán nőni egy ideig. Kikerült onnan , nem hall csak neszet. Már megint mondják fújják szinte a nyálaktól csöpögve ilyenkor undorító, egy pillanatra. Abbamaradt az egész, nem bírja üvöltene de a fogait elvesztette így nehéz üvölteni nem cseng szépen. Belefúj a sípba mindent elmondd ezzel. Esik, már zuhog most az egész város összefolyik egy pacává. Röhög végre torka szakadtából most ő az isten egy percre és mindent megtehet alakíthat, építhet egy tollvonással.